NeMo: November

NeMo: November

Nem minden arany, de kincset játszik a fény

rőt-bordó és mély-sárga levelek hegyén,

halvány derengéssel cirógat a nap,

alvó ágra csókol dér-csipkét a fagy,

álmodó lét.

Nem minden szürke, bár ködbe borul a táj,

kontúrok villannak, a többi csak homály,

merengve bíbor lángokba révedek,

az élet illúzió és képzelet,

érezni fáj.

Elszunnyad a természet harsogó kékje,

szemed varázs-kék színét írva az égre,

tavak tükör kérgén ezüstben csillan,

a bánat, mint a köd délre elillan,

szelíd béke.